2004.03.08. 15:03 | Lucilla |

Nos, akárhogy is nézem, tél van. És amíg ez így megy, nem tudok másról beszélni, másra gondolni, mint hogy ez egy nagy kiszúrás az ilyen fázósokkal, mint amilyen én vagyok.

Azért nem olyan rossz hétkezdés ez, voltunk varrótanfolyamon. Na, Ákos persze nem varrt, ő a többi kölökkel borzolta a védőnéni idegeit...Láthatóan nagyon élvezte, mire érte mentem, kipirult arccal szaladgált, hátra sem nézett, hogy hol vagyok. A védőnéninek 3 megállapítása volt, egyik sem lepett meg igazán: a gyerekem eleven (na ja kérem, én vagyok vele egész nap, én már csak tudom), okos (na igen, ilyen szülők csemetéjeként hogy is lehetne ez másként:)) és hogy nagyon szereti a hasát (na ez sem újdonság, tessék csak alább azt a képet közelebbről megtekinteni, nem egy egyszálbélű legényke, az már igaz). Mindenesetre ki kellett köpetni vele a kekszet, mert annyit a szájába tett, hogy a védőnéni attól félt, hogy megfullad a drága. Hozzá kell tennem, hogy nem fulladt volna meg, nagy gyakorlata van az annyitteszekaszámbaamennyibeleférsőt-ben, ha már simán nem megy, akkor tenyérrel ütve szokta magába tuszkolni a kilógó falatokat.....

Na és virágot is kaptunk, mert hát nőnap van, ezzel bizonyosságot nyertem, hogy nem követtem el hibát a naptár lapjainak tépegetésge közben, tényleg március van, sőt március 8., csak arra volnék kíváncsi, hogy az időjárás mikor méltóztatik megtekinteni a naptárat, és aszerint viselkedni....