2004.04.18. 22:54 | Lucilla |

Nos hát, az elmúlt hét munkaszempontból az abszolút kiábrándulásé volt. A bíróságon épp, hogy csak a szemembe nem röhögtek, az álomállásom pedig álom marad, hiába voltam egészen biztos abban, hogy az enyém lesz, nem lett. Talán nem is baj. Mert elbizakodott lennék, ha ilyen könnyen megúsznám az álláskeresést jogászként és anyaként. Úgyhogy most előről kezdem a keresést. De azért vannak jó oldalak is: először is befejezhetem a varrótanfolyamot, másodszor maradhatok anya és elvállalhatok más munkákat is. Persze pénteken nem voltam ennyire optimista...

Aztán meg nagygyűlésen voltam Szegeden a hétvégen, jó volt kimozdulni. Ilyen is kell néha.