2013.11.27. 23:13 | Lucilla |

Ma a svéd nagykövet rezidenciáján jártunk, ahol félévzáró buli volt és egyben a svéd iskola fogalmazásversenyének eredményhirdetése is. Ez utóbbit különösen várta Ákos, ugyanis a fogalmazásverseny megnyeréséért mi is felajánlottunk neki egy különdíjat, így aztán szokatlanul komolyan vette a feladatot, hosszú órákon át csinosította remekművét. Mivel a mezőny erős volt, így végül nem nyert kiskomám, amit borzasztó csalódottan vett tudomásul, a szívem majd megszakadt érte, de férfiként viselte a helyzetet. Viszont nagyon megdícsérték a pályaművét. 

Volt persze a szokásos műsor is, verseket, rövid szövegeket olvastak fel az őszről, majd - és itt jött a meglepetés - minden gyerek felolvasta a saját versét, amit a télről költött. Mikor Ákosra került a sor, a tanárnéni vette át a szót, mondván, hogy Ákos kérte, hogy inkább ő olvassa fel, és akkor tényleg leesett az állam, mert igencsak jó verset írt ...

akos-sved-vers.jpg

És még rajzolt is hozzá! Műfordítást nem közlök, elég legyen, hogy a versben megfogalmazottak tökéletesen ábrázolják a téllel kapcsolatos érzéseimet.