Azért telnek-múlnak az órák, napok. Néha olyan, mintha mi sem történ volna, máskor belémhasít a megváltoztathatatlanság kínja. Annyi mindent nem kérdeztem meg tőle. Annyi mindent nem mondott el. És még olyan sok mindent kellett volna megcsinálni. Együtt. De már nem.
Ma Ákos a délutáni alvásból ébredve a Dédit szólította. Talán ők még látják? Eljött meglátogatni őt?