Ákos ma délután nem akart aludni, mostanában a délutáni alvás egyébként is nehezen megy (bár a bölcsiben alszik rendesen...). Mondtam neki, hogy nem kell aludni, elég, ha egy kicsit pihen, a szobájában, az ágyban természetesen. Ebből persze az lett, hogy ment a vircsaft, rohangálás, játék minden mennyiségben. Már-már feladtuk apával a küzdelmet, amikor egyszercsak gyanúsan csend lett odabenn. Belestünk...
Végre megmértük Ákost, és 101 cm! Egy méteres kiskománk van nekünk.
A nyár az idén elmaradt, most már hiába várjuk a jó időt, visszavonhatatlanul ősz van. Ákos jövő héttől óvodába jár, tegnap elmentem befiztetni az ebédpénzt, beszéltem a vezető óvónővel, kifaggattam a dolgok menetéről. Ákos jele a kishajó lesz. A hétvége a varrásé lesz, ágyneműt varrok neki és óvodás zsákot, de ezen túl is be kell szerezni sok mindent, hiszen egy óvodás nagylegénynek például tornafelszerelés is kell. Pénteken pedig családlátogatás lesz.
Az ősz vitathatatlan jele, hogy elkezdődött a hajtás odabenn is...nehéz hetek-hónapok várnak ránk.
