Az óvoda vitathatatlanul hat Ákosra, néha kifejezetten örömteli ez nekünk, máskor nem annyira...
Ma állunk például a közértben a pénztárra várva, elöttünk egy fiatal lány állt, erre Ákos egyszercsak, teljes természetességgel közli: a puncilány után mi jövünk! Én csak kicsit vörösödtem el...
Máskor közölte, hogy apával rollerbicikliztek (apa rááll a pedálra, és hajtja a biciklit, mint egy rollert) és picsabicikliztek. Erre én persze azonnal közöltem, hogy ezt a szót nem akarom hallani, és aki ilyeneket mond, az nem kap finomságot (epres túrótortát történetesen), mert csúnya szájba nem illik a finomság. Ez hatott ott és akkor. De ma például közölte: én nem mondok olyan csúnyákat, hogy picsa, mert az csúnya szó, ugye anya, az, hogy picsapicsa, azt ugye nem mondjuk, én csak azt mondom, hogy picska, az nem olyan csúnya anya, mint a ppppiiiiicccsaaaaa!!! Mindezt a buszmegállóba, az én csssss!!! Ákos hagyd ezt abba! szólamjaimmal kísérve (jóóóó, csak ugye anya az csúnya szó, hogy picsa?)
