2006.02.23. 20:12 | Lucilla | komment

És akkor élesben is bevetettük ma a jelmezt. Ákos már az úton is szorongatta a  szatyrot, amiben volt, azt senki más nem vihette. Mivel tegnap jó későn kerültünk ágyba, nem igyekeztünk ma a felkeléssel, így sikerült viszonylag későn beérni az oviba, amikor már minden gyerek túlvolt a jelmezek megcsodálásán, így Ákos a jelmezével azonnal a középpontba került.

 

A mese része a korpusznak, amit minden gyerek ismer, úgyhogy egytől egyig jól megtapogatták Ákost és a fülét csavargatták, ahogy ugye a nyuszi repül. Aztán a kedélyek csillapodása után következtek a farsangkor elhagyhatatlan mulatságok, elsőként a tombola....

...a nyereményt apának is meg kellett mutatni... (A kép amúgy azért került ide, hogy a jelmez hátulja is meg legyen örökítve, hehe...)

...aztán jöttek a vetélkedők, közöttük a kihagyhatatlan lekvárevés (Emőke néni volt olyan jó, és tartotta közben a nyúl fülét, hogy az ne legyen lekváros)....

...és a mulatságból kifáradt nyúl megpihen a kereveten.

A farsangolásban komoly szerepet kaptak a hagyományos télűző elemek is. Igen nagy derültséget váltott ki a gyerekek között például, amikor a telet jelképező bábot kihajították az utcára....Meg kell valljam amúgy, hogy nemcsak Ákos, de Lali, Zacco és én is nagyon jól éreztük magunkat.

2006.02.21. 20:53 | Lucilla | komment

Áldom a sorsomat, hogy megtanultam varrni (jó tudom, ez túlzás, de azért csak kapizsgálom), na meg végtelenül hálás vagyok a szüleimnek a király varrógépemért. Mert nélkülük nem jöhetett volna létre ez a kockásfülű nyúl, aki szégyenlősen eltakarja magát a fülével:

És a fülével repül....

Ákos nagyon boldog a jelmezével. Kicsit aggódtam, hogy mire elérkezik a farsang, meggondolja magát és mondjuk Pumukli akar lenni, de már napok óta mindenkinek büszkén meséli, hogy ő lesz a kockásfülű nyúl. Éles bevetés csütörtökön.

süti beállítások módosítása