Ákos kezdi kapisgálni, hogyan is működik ez a világ...
Minap, egyik este gondolt egyet kiskomám és elhatározta, hogy ő bizony összesöpri a nappali padlóján heverő ezt meg azt. Mostanában kedvenc időtöltése a sima és a cakkos ollóval történő papírvagdosás, így volt is mit összesöpörni. Elő is hozta saját kis partvisát (amit nem egészen két évesen a hatalmas SCS-béli Toy'r'us teljes játékknálatából választott ki, neki semmilyen színes-zajos játék nem kellett, csak a seperje) és nekilátott. Amikor helyes kis halomba söpörte a dolgokat, fennhangon közölte, hogy akkor az lesz a leghelyesebb, ha a kupacot besöpri a kanapé alá. Nem szeretnék magyarázkodni és abban is biztos vagyok, hogy az engem jól ismerők ezt nemigen hiszik el, de nem szokás nálunk a szemetet az ágy/szőnyeg/stb. alá söpörni, szóval ez az ötlet teljesen az ő fejéből pattant ki.
Apával azonnal röhögőgörcsöt kaptunk, annyira édes volt, teljesen komolyan gondolta, hiszen, ami nincs szem előtt, az rendben van. Ő persze először csak nézett, hogy min röhögnek édesszüléi, aztán ő is elkezdett kacagni, és ha már így esett, már csak komiszságból jól besöpört mindent a kanapé alá...
(Azóta a kupac eltávolításra került.)
