lucilla viszontagságai

Nyitott szemmel

Ma megejtettük első látogatásunkat az egészséges rendelésen. A doktor bácsi mindent rendben talált kiskomámnál és a súlygyarapodása felettébb kielégítő, 3200 grammnak mérték, ami a 11 nappal ezelőtti hazaérkezési súlyánál 420 grammal több. Úgyhogy azt hiszem, nem éhezik a legényke.

A saját súlyomat tekintve is jól állunk, két héttel a szülés után a terhesség előtti farmeromat hordom és valamivel a kiindulási súlyom alatt vagyok. Legalább ennyi előnye legyen, hogy az első perctől fogva cukros diétán voltam, hehe.

Ma eléggé sűrű napunk volt. Egyrészt ma volt az úszásbemutató, ahol Ákosomék megmutatták, mi szépet és jót tanultak hétfőnként az uszodában. Áronommal kettesben elmentünk hát megtekinteni mindezt. Még nem érzem magam késznek arra, hogy egy ilyen aprócska gyerekkel tömegközlekedjek, főleg nem a 99-es buszon, ezért úgy döntöttem, hogy autóval megyünk, noha a fradi uszoda viszonylag közel van hozzánk. Nos, a három perces utat kb. 40 perc alatt sikerült abszolválni, köszönhetően a hétfői kamionos találkozó miatt...Így hát sikerült jól elkésnünk, de szerencsére azért legalább a játszós részt láttuk.

Aztán, amikor észrevett bennünket kiskomám, rögtön bemutatót is tartott  nekem a tudományából, ezekről nincs fotó, mivel víz alatti mutatványokról van szó.

Délután pedig anyák napi ünnepség volt a II. csoportban. Ákosom - ahogy az már lenni szokott - nagyon ügyesen szavalta a verseket, és hát több ajándékkal és virággal is kedveskedett nekünk. Az anyák napi ünnepség amúgy nem csak az anyukáknak szólt, hanem külön megemlékeztek egy-egy versben az apukákról és a nagymamákról is.

És itt egy tesós fotó, Ákos nagyon-nagyon büszkén mutatta be Áront a barátainak. Áront szerencsére nem zavarta a sok gyerek, a zsivaj, és még az sem, hogy szinte mindenki meg akarta taperolni. Az immunizálást ezzel meg is kezdtük.