lucilla viszontagságai

Menőmanóról eddig sajnos csak homályos képek születtek (szerencsére még nem azért, mert annyira gyorsan repeszt, hogy még sportbeállításokkal sem lehet éles képet csinálni róla ...), de igyekszünk.

Áron fejlődésében több mérföldkő is történt a héten. Egyrészt néhány napja apával bébipuzzle-t raktak ki, apa közben magyarázott, hogy egy...kettő..., erre Áron: tetttőőő! És ezt megismételte még párszor. Már néha gyanús volt, hogy utánam mond dolgokat, de ennyire egyértelműen most utánzott először. Azóta a gügyögés repertoárba is bekerült a tettő. Ez persze még nem beszéd, hiszen nem kapcsolódik a kimondott szóhoz jelentés, de lassan jönnek az igazi szavak is.

A másik pedig, hogy - szintén nem előzmény nélkül - ma felállt az előszoba közepén, kapaszkodás nélkül és lépett pár lépést. Azóta a lépéssorozatot többször megismételte. Már korábban is lépett néhányat olykor-olykor, de most láthatóan egészen magabiztosan kezdett lépkedni. Tíz és fél hónapos kiskomám.

Egészen tavaszias szellő járta át a világnak ezen északi szegletét ma. Na, izzadni azért nem izzadtunk, de azért megejtettük Áron első kültéri hintázását, Ákos közreműködésével. Áron nagyon élvezte a mulatságot, sikongatott, miközben Ákos meglehetősen magasra lökte. Azt hiszem, nem lesz baj a vidámparkkal, vele sem.