Most, hogy itt van az ősz, nem igazán történnek nagy dolgok felénk, így ritkán érzek késztetést, hogy ideüljek, így inkább csak pár apróságról írnék.
Ákossal voltunk az iskolanővérnél, aki jó alaposan megvizsgálta. Megtudtuk, hogy kiskomám 127,5 cm, 24,5 kg, tökéletes mind a két szeme és prímán tud svédül betűzni. Viszont úgy néz ki, hogy van icipici gerincferdülése, a nővér szerint ez teljesen természetes, valószínűleg gyorsan nő/nőtt, kinövi, de biztos, ami biztos alapon jövőre is ránéznek, és ha még mindig fennáll a helyzet, akkor orvoshoz küldenek bennünket. Egyebekben tökéletesnek minősítette sarjunkat. Ja igen, beszéltünk egy kicsit a H1N1 oltásról is, amit nem kértünk. A svéd állam erősen javasolja a gyerekek beoltását, de amúgy itt sincs több/alaposabb/a döntést jobban megalapozó információ, szóval nem erősködtek, hogy de-de oltassam be a gyereket. (Áron ügyében még futok egy kört a szerdai egészséges rendelés kapcsán, de gyanítom, hogy őnála sem fogom úgy érezni, hogy oltassak.)
A héten egyébként hűvös, de napos idő volt, így elég sokat játszottunk kinn. Ákos motorozni tanította Áront például ...
Aztán itt egy képsorozat Áronról, aki már egészen komolyan játszik a legoval. A képeken látszik, ahogy leülteti az utast először a megállóban a székre, majd a buszba, a busszal utazik, aztán leszáll a hölgy, a célállomáson. Valószínűleg másik buszra fog átszállni, mert ismét leül a padra ...
És egy videót is mutatok, ahol Áron a svéd szakácskönyvemet lapozgatja, amiben annyira, de annyira élethű képek vannak, hogy a sütiket még meg is fújja kiskomám, mert nyilván forrók ... (Aztán a fúró hangja a szomszédban sokkal érdekesebb lesz persze).
Végül egy kép Ákosról, ahogy mostanában (nem) pózol a fényképezőnek:
