2012.05.03. 23:59 | Lucilla | komment

Aztán volt ugye még egy születésnap, egy negyedik ...

Áron négy éve ilyen volt ...

.... és ilyen lett a jeles napra...

A torta az ő rendelése volt, és meglehetősen büszke vagyok arra, hogy sikerült házi viszonylatok között egy kívül-belül elfogadható tortát varázsolnom, pedig hát nem vagyok egy Michelangelo, ezt be kell látni. Áron már hetek óta folyamatosan emlegette, hogy ő villamos tortát óhajt, ami egyrészt nagyon jó, mert nem jött másnaponta valami új ötlettel, másrészt meglehetősen sokat elmélkedtem azon, hogy hogyan is fogom kivitelezni. Végül is sokkal egyszerűbb volt, mint amire számítottam. Belül vanília krémes-epres töltelék, kívül marcipán, így erősen hajaztunk a princess tortára, és ez garantálta is a sikert.

Áron már megérkezésekor kereste a tortát, kicsit csalódott is volt, mert a sütőben nem találta, aztán persze tájékoztattam, hogy már a hűtőben van. Nagy sikere volt a tüzijátéknak is, a gyertyákat meg vagy háromszor meg kellett gyújtani, hogy elfújhassa ...

Meg kell mondjam, elég gyorsan elszaladt ez a négy év, és hát elég gyakran jut eszembe, hogy megállítanám az időt. Áron sok szempontból macerásabb gyerek, mint a bátyja, még az óvodában is gyakran jegyzik meg, hogy öntörvényű. Én persze nem cserélném el egy tucat másikért sem, mert imádjuk minden pillanatban, de tény, hogy ha valamit a fejébe vesz, akkor nehéz róla lebeszélni, de az elmúlt néhány évben sikerült azért finomítani a kompromisszumképességén. Amúgy egy tündéri érzékeny kisfiú, aki a környezete minden rezdülését megérzi, és néha olyan cukiságokat mond, hogy nem győzzük összecsókolgatni. A bátyjára istenként tekint fel és mostanában annyira jól elvannak együtt, hogy csak lesünk. Persze nem olyan vicces ez, amikor este 11-kor még viháncolás van, és széjjel kell őket fektetnem, hogy alvás legyen, mert másnap mind a kettő nyíg a kelésnél, de nehéz rájuk teljes szívből haragudni, amikor ilyen jól elmulatnak.

Az óvodában is jól érzi magát, bár vannak reggelek, amikor úgy kell betuszkolni, de többségében rohan befele és hátra sem néz, vannak barátai, viszonylag stabil nevek vannak a listán. Érdekes, hogy ő szinte csak fiúkkal játszik, míg a bátyja mindig minimum fele-fele arányban lányokkal haverkodott.

Őrült édesszájú, ha tehetné, csak a tejberizs-császármorzsa-palacsinta-keksz-kakaóscsiga tengelyen mozogna, de szerencsére amúgy is jó étvágyú és szinte mindent megeszik, amit elé teszek.

Ja igen, és kristálytisztán énekel ...

süti beállítások módosítása