2012.10.13. 13:19 | Lucilla | komment

Back to '80s (Commodore 64)

2012.10.12. 19:49 | Lucilla | komment

 

Elérkezett ez a pillanat is, Ákos nagyjából három éves kora óta várja, hogy elég nagy legyen ahhoz, hogy kitanulhassa a gyerekvasutas szakmát. Amikor utánanéztem, hogy mivel is jár az ilyesmi, hát leesett az állam: négy hónapon át minden héten több órán keresztül jónéhány tárgyat kell úgy elsajátítani, hogy abból aztán a tanfolyam végén vizsgázni is tudjon kiskomám. Minden héten vagy egy péntek délutánt, vagy egy teljes szombatot kell áldozni az ügy érdekében. Kérdeztem is Ákost, hogy jól meggondolta-e, hogy még ebbe is bele akar vágni, mert hát panaszkodott még a tanév elején, hogy neki rengeteg a dolga ... De tántoríthatatlan volt, így hát múlt héten felkerekedtünk és összcsaládilag kivonultunk a Hűvösvölgybe. Áron és apa vonatoztak, amíg Ákost az ifivezetők szórakoztatták, én pedig Ábelemmel a szülői értekezleten vettünk részt, ahol ki lettünk okosítva mindet témában.

Megmondom őszintén, hogy alapvetően nagyon szimpatikusnak találom ezt az egész gyerekvasutasságot, egy csomó dolgot fog Ákos tanulni, ami később is hasznára válhat, sok időt fog a szabadban tölteni télen-nyáron, amíg szolgálatot lát el, és mivel valójában kőkemény munkáról van szó, kap némi rálátást a felnőtt élet kihívásaira is.

A tanfolyamon a tanuláson kívül rengeteg kirándulás is lesz, és persze egyéb mulatság, mert nagyon fontosnak tartják a közösségszervezés részt is, ahogy elnéztem az ifivezetőket, akik alapvetően nagykamaszok, hát nem fogom bánni, ha Ákosom is inkább ezzel tölti majd az idejét pár év múlva és nem valami kevésbé építő mulatsággal.

Az első napot nagyon élvezte Ákosom, persze jórészt játszottak és ismerkedtek a dolgokkal, de azért volt tanítás is, így kiskomám meglepett bennünket élete első igazán összeszedett órai jegyzetelésével.

Ma pedig azt találta mondani nekem, amíg az oktatás helyszínére vágtáztunk, hogy ez élete legszebb napja, mert nem elég, hogy gyerekvasutas tanfolyamra mehet, de ma kapta kézhez a gyakorló csellóját is (amit így cipelhettünk végig a kerületen ...) Emlékeztettem arra, hogy mondott már ilyet, amikor Legolandban voltunk, érdekelt, hogy ahhoz hogy viszonyul a mai nap, erre kifejtette, hogy jó, akkor az idei év legszebb napja ez a mai. Hát remélem, a lelkesedés cselló és vasutas ügyben is kitart jóideig.

Áron pedig a hetet Valiéknál tölti, igazán meglepett mindenkit, hogy úgy döntött, elmegy velük, mert előtte apukám is csábította, de nagyon kategórikusan elutasította az ajánlatot, erre vasárnap fogta magát és határozottan kijelentette, hogy ő most akkor utazik. Azóta élvezi nagyszülei figyelmét, és noha már tegnap nagyon várta, hogy jöhessen haza, nagyon jól érzi magát, ami nem is csoda, hiszen minden kívánságát lesik ...

 

süti beállítások módosítása