Kaptunk képeket Ákos sítáborozásáról, ahol kiskomám nem adta alább egy ezüstéremnél a tábor végi versenyen, szóval nagyon büszke volt magára, no meg persze mi is rá, bár bennem szemernyi kétség sem volt afelől, hogy a síelés jól fog neki menni ...
Aztán további hír, hogy sikerrel levizsgázott a vasutasképzésen, minden tárgyból görbül, az elsajátítandó anyag mennyiségét és milyenségét tekintve várakozáson felül jól teljesített. Ez persze még csak a beugró, a vasutas szakmát folyamatosan tanulni kell, úgyhogy már túl is van Ákosom az első tanulószolgálaton. A szolgálat amúgy igen kemény, kora reggeltől késő estig tolják, na nem folyamatosan gályáznak, de így sem piskóta a terhelés, de persze az igazán elkötelezettek, mint pl. ő is mosolyogva kelnek hajnalban és a vigyor még a nap végén is ott van az arcukon.
