Ma a Kultúrális Örökség Napja alkalmából ellátogattunk a Füvészkertbe. Eredetileg a Természettudományi Múzeumba akartunk menni, mert ott dinók vannak, meg hatalmas bálnák, de ott akkora sor kígyózott, hogy nem tudtuk volna végigvárni.
Állatokból persze a Füvészkertben sem volt hiány, különösen macskákból, akik a kórház-füvészkert viszonylat miatt meglehetősen boldognak tűntek, és azt is jól viselték, hogy az oda beszabaduló kölkök megcincálták őket. Nyilván tájékoztatták őket, hogy csupán két napról van szó, viseljék el, utána ismét nyugalom fog honolni az ő privát kertjükben:
A Füvészkert amúgy gyönyörű volt, amolyan igazi romantikus angolkert, és valami térnövelő bűbájjal volt kezelve, mivel határozottan az volt az érzésem, hogy belülről nagyobb, mint kívülről.
Az üvegházat is jól megnéztük, láttunk ott ugyanolyan virágokat, mint amik otthon virágcserépben is megvannak, de hát igen jelentős méretbeli különbségekkel, ami arra enged következtetni, hogy ezek a növények nem kifejezetten elégedettek a Baross utcai mikroklímával...
Apa minden növényről elmagyarázza, miért olyan, amilyen:
Láttunk sok különleges növényt is, ez itt például valami hangyás fajta, vajon miért?
Akkora levelei vannak itt némely növénynek, hogy még apával együtt is elférünk alatta:
