Ákos ma reggel, bölcsibe menet:
- Nézd! Kutyaszaaaar! Aaa megharaptaaa a kutyaszaaar a...a...a csizmáját Ákosnak! Megharapta a talpáját!
(Nem mellesleg, sikerült megfejtenem, honnan jött az errekirányba-arrakirányba fordulat, mármint hogy miért van benne a "k". Mert hányszor mondtam neki, hogy a troli - amire feltétlenül fel akart szállni, de épp nem jó irányba ment- másiK irányba megy. Hát ez neki úgy jött le, hogy a szó a kirány. Ez ma reggel világosodott meg nekem.)
Amúgy ma este volt egy kis középkor nálunk. Épp miközben Ákos fürdött, én hallótávolságon belül más ügyben jártam el, egyszercsak elment az áram. Azonnal odakiáltottam Ákosnak, hogy nincs baj, csak elment az áram, ezért van sötét, de kiskomám teljes ámulatban ült a fürdőkádban, és esze ágában sem volt halálra rémülni. Annyira tetszett neki a beszólásom, hogy azután kb. félpercenként közölte, hogy ákosnincsbajelmentaáram! És hát gyertyafénynél fürödtünk. Sajnos azt nem igazán sikerült megértetnem vele, hogy nem lesz tv-maci, mert ahhoz áram kell, folyton próbálkozott, mintha az én hatásköröm lenne az áram visszaszolgáltalása...Végül aztán megjött az áram, és lett tv-maci is, így hát boldogan bújt ágyba. De alvás előtt még olvasott, ahogy ma - még fürdés előtt - több, mint fél órán keresztül: az újságjait. Nem tudom, minek köszönhető, de napok óta kisangyalkám van nekem.
Ja, és ő választotta ki a lottószámokat, amikkel most 5 hétig játszunk. Kíváncsi vagyok.Persze nem árulom el, ki tudja.
