Hosszú hónapok óta először elkísértem Ákosékat úszásra, és bár Ákost az elmúlt hónapokban is sokszor láttam pancsolni, nagyon meglepődtem a fejlődésén. Ugyanis Ákos már a legkevésbé sem babaúszik, hanem már az igazi úszást tanulja. Apa segítsége sem kell, apa egy szülőknek elkerített részen úszkál, Ákos pedig szépen követi Józsi bácsi utasításait, ahogy kell. Még csak három és fél éves, de a feje mögé tartott labdával szabályos hát csúsztatást csinál, szabályos hát lábtempóval, egészen gyors ütemben szeli át a medencét, gyakorlatilag megállás nélkül. És fejest ugrik a vízbe. És felhozza a medence aljára leejtett konzervdobozokat...Olyan büszke vagyok rá.
