Nos, bármennyire is várok egy nyugodtabb időszakot, nem jön. Ahogy a december elérkezett, jöttek vele a mozgalmas hétvégék is, így hát most már a hét minden napján rohanás van, bár legalább a hétvégéken kellemes történések miatti rohanás.
Pénteken nyitottunk mindjárt egy PM Mikulás partival. Mondanom sem kell, hogy pénteken még teljes értékű - értsd: belet kiköpető - munkanap volt, így hát lóhalálában rohantam Ákosért, hogy visszaérjünk, mire megérkezik a Mikulás. A buli egyébként nagyon jól sikerült, Ákos már teljes egészében be tudott kapcsolódni a játékokba, és nagyon élvezte. A Mikulás szerencsére vers/dal nélkül is adott neki csomagot, amit ő ott azonnal kicsomagolt, és hát egy percig nem voltunk résen, ha jól emlékszem, de mire észbe kaptunk egy tekintélyes méretű csokimikulást tett magává....
Én az estét még egy jó kis vacsival is kiegészítettem kiváló társaságban.
A tegnapi nap azonban méltán pályázhat egy majdnem tökéletes nap címre, azért nem tökéletes, mert azért volt olyan része, amit jobb lett volna kihagyni, de ezt most kihagyom legalább a beszámolóból. Na szóval mindjárt egy fél tizenegyes ébredéssel sikerült megalapozni a napot, köszönhetően annak a hadseregnek, aki Ákos szórakoztatására rendelkezésre állt. Aztán meglátogattam egy édes kicsi babácskát, akit meg is dögönyözhettem egy kicsit, ez vitán felül a nap fénypontja volt. Eközben Ákos nagymamizott. Aztán csaptunk egy hatalmas családi vacsorát, egy igen tekintélyes méretű kacsa esett áldozatul, na meg volt utána ilyenolyan torta is. És végül a nap lezárásaként HP.4.
A mai nap ismét a mikulás jegyében zajlott. Kis délelőtti romeltakarítás-mosás-teregetés után a bábszínházba mentünk, ahol is Zacco munkahelye jóvoltából megnézhettük a Túl a maszat hegyen c. előadást. Meg kell mondjam, hogy választásnak nem volt az igazi, mivel alapvetően nagyobbacska gyerekeknek készült darab, egy munkahelyi mikulásbulira viszont rengeteg kisebb kölköcske is eljön, őket nem kötötte le igazán, viszont zseniális az előadás maga, régen láttam ennyire jót. Igaz, mi a bábszínházban inkább eddig a kisebbeknek készült darabokat néztük, ez a darab felnőtt fejjel is lenyűgöző, fantasztikus kép világú, jó dramaturgiájú, na igen, a zene is remek (by Presser).
Ákos bár rengeteg kérdéssel, de végignézte az előadást, de a fő attrakció a játszóházi részen volt, természetesen a vonat.
Az ételválasztékból itt a mogyoró volt a sláger, a megtörni való.
És hát hiába hétvége, én fáradt vagyok, a pár óra programmentes időben mostam-vasaltam-pakolásztam, és holnap-holnapután ismét irdatlan mennyiségű munka vár rám...Remélem, sikerül hamar túljutnom rajtuk és végre fellélegezhetek.
