2006.04.02. 22:39 | Lucilla | komment

Mivel a hétvége elkényeztetett bennünket, már ami az időjárást illeti, az időnk jó részét a szabadban töltöttük. Szombaton bár elég későn sikerült kimászni az ágyból, de reggeli ebéd után elmentünk megnézni az új villamos-hernyókat, mivel ismerve Ákost, ez ugyi ütős kezdet a programunkban. Meglepetésünkre nem csak az új villamost állította ki a Bkv a Moszkván, hanem kihozott egy nagyon régit is, sőt kipróbálható volt az új volvó busz (na igen, ez nekünk épp nem volt újdonság, ez ugyi a pilobusz) meg a trolino is. Ennél jobb progamot képzelni sem bírtunk volna kiskomámnak. Már odafele a régi és kényelmetlen villamoson utazva már kitárgyaltuk az új villamost...

...és meg kell mondjam, igencsak jó lesz, ha végre munkába állnak ezek a hernyók. Kíváncsi voltam, ennek a villamosnak milyen nevet ad Ákos, de hallgatott erről még, gondolom, majd ha már tényleg forgalomban lesz a járgány, nyilvánosságra kerül a név is.

Aztán kimentünk a Margitszigetre, ahol az árvízet leszámítva igen jó ilyenkor. A játszótér fantasztikus, csak tudnám, miért nincs több ilyen a városban....

Ákos egészen elmélyülten homokozott, mi meg süttettük magunkat a tavaszi napfényben. Üres az edény, meg kell homokkal tölteni...

...aztán kiönteni a tálba....

....aztán a tálból vissza a földre...és kezdeni előről még egyszer.

Utána akrobatika edzés, és anyahajmeresztés, csapó egy....itt nem látszik igazán, de Ákos alatt vagy egy méter van a homokig...

...anyahajmeresztés, csapó kettő.

Ma pedig egy édes háromhetes kiskrampuszt látogattam meg (jáájj, de jó is volt), apáék pedig utána az alagutas csúszdához mentek Ákossal, addig én átadhattam magamat vasárnapi szenvedélyemnek, a vasalásnak....kár, hogy holnap hétfő, jó lenne most még pár nap a nyugiban, itthon.

2006.03.31. 21:19 | Lucilla | komment

Most már igazán tavasz van, apa biciklivel jár dolgozni, Ákos pedig az oviból hazafele így tekeri a biciklit:

És egy friss portré gyűjtőknek...

2006.03.30. 21:52 | Lucilla | komment

Kérdezem Ákost, tudja-e hol voltam? Mondja, igen, Brüsszelben. Ó igen, válaszoltam, és hozzáfűztem, hogy nagyon-nagyon elfáradtam. A repüléstől? -  kérdezte érdeklődve. Nem, mondtam neki, a repülés valójában nem fárasztó. Te is szeretnél repülni? IIIIIIIgen!!! - vágta rá kiskomám - kettesben! Apát nem visszük magunkkal? - kérdeztem. Nem, csak Ákos és anya, így repüljünk! Később megtudtam, hogy apa kiesett a pixisből, ugyanis nem adta oda Ákosnak a csoki második felét, mivel az elfogyasztás feltétele az volt, hogy úszáson szót fogad Józsi bácsinak, de nem fogadott szót, nem volt csokizás. Így hát apával most harag van....vele nem repülünk.

Aztán, amennyire nem egy versmondó alkat Ákos, ma annyira meglepett, egész hosszú mondókasorozatokat kántált ma este lefekvés után, alig győztem követni. Na ja kérem, az óvonéni is mondta ma reggel, hogy tegnap Ákos volt a sztár, valami bemutatón voltak, ahol állítólag mindenki megjegyezte, hogy micsoda egy ügyes az a kékszemű kislegény!

süti beállítások módosítása