Ma ismét nagyon jó kis nyári napot csináltunk magunknak. Bár a nap úgy kezdődött, hogy Zacco ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy ma biciklivel csináljuk végig a tervezett programokat, és ez rám is vonatkozik, hiába van leeresztve a bicikli kereke, azt majd felpumpáljuk a benzinkútnál. Így hát meg sem próbáltam tiltakozni.
A Múzeumok éjszakája c. rendezvény-folyamból minket természetesen a közlekedési múzeum érintett. Mai napra időzítették az oldmobil versenyt is, így már akár délben elkezdhettük volna a programot, de természetesen nem is mi lettünk volna, ha már kora hajnali 11-kor elindulunk. Így hát végülis a kocsikat a verseny végén, délután csodáltuk meg. Így viszont maradt némi szabadidő, amit a jó időre tekintettel kedvenc fagyizónkban költöttünk el.
Ákos természetesen bohócos fagyit kapott, amit aztán nagy komolyan be is lapátolt...
Azért a mai napunk nem volt teljesen felhőtlen, nem tudom az okát, de Ákos ma egyrészt óbégatósban, másrészt pedig bosszantósban nyomta. Hol elbőgte magát valamin, például azon, hogy a múzeum bejáratánál az egyik rendező bácsi azt találta neki teljesen komolytalanul mondani, hogy Ákost adjuk le a ruhatárnál...Máskor pedig kisördög üzemmódban működött, ami miatt mi is jól elfáradtunk. Itt alább egy ilyen akció utáni lelkifröccsét hallgatja kiskomám apától...Mondanom sem kell, nem hatott.
Amíg a régi autókra vártunk, Ákos biciklizett egyet az akadálypályán. Mivel a bicikli kétkerekű volt, pótkerék nélkül, apa segítségére is szükség volt. Ákos várhatóan az idén nyáron megtanul kétkeréken tekerni, itt a pályán is eltekert jópár métert, igaz a megálláshoz még apa két kezére is szükség volt.
Aztán megérkeztek a régi autók, ezek elég rövid ideig kötötték le Ákos figyelmét, ekkor már nagyon be volt sózva kiskomám, hogy bemenjünk a múzeumba. Így hát rögtön nyitáskor bevonultunk kollektíve. Ákos már otthonosan mozog a múzeumban, bár most azért egy csomó extra program is volt, láthatóan elsősorban a gyerekek részvételére számítottak a szervezők. Annak mondjuk nem tudjtam teljes szívből örülni, hogy az egyes játékpontokon a sikeres feladatvégrehajtást nyalókával jutalmazták, de nem is rám gondoltak valószínűleg, akik ezt kitalálták. Ákos persze szokás szerint a vasútmodelles helyiségben rohangálta csatakosra magát, ahol ezalkalomból folyamatosan mentek a járgányok. Hazafelé már a bicikliülésben is elkókadt kiskomám, így fürdés után gyakorlatilag azonnal elaludt.
