Úgy látszik, a szombat Stockholmban már csak ilyen esős, mint a múlt héten, és tegnap is volt. Így hát nagy duzzogva kénytelenek voltunk vásárolgatni. Mondjuk számomra a vásárolgatás bármilyen városnéző programot üt, de Ákosomnál már nem váltott ki hatalmas boldogságot, leszámítva, hogy kapott egy tornacipőt, ami azonnal elsőszámú kedvenccé lépett elő, így például ma reggel az első dolga volt felhúzni, még pizsamában, ahogyan ébredt.
Ma viszont, a délelőtti esős kezdés után az időjárás gyönyörű nyáriba fordult, bár nem bíztunk benne, hogy így is marad, ezért az Aquaria felé vettük az irányt. Zöld metroval, természetesen.
A múzeum nem okozott csalódást. Az egyik legizgalmasabb rész a trópusi őserdős szoba volt, ahol Costa Ricáról származó növényekből és állatokból (ideértve, brrr, a bogarakat is) egy komplett őserdő-részletet varázsoltak a múzeum létrehozói. A hangulatot fokozta, hogy kb. 10 percenként besötétedett és jött a mennydörgés és eső, imitálva a trópusi éjszaka hangulatát. Sajnos, erről a részről nincs kép, mivel a nagy páratartalomtól az optika homályos lett...
Itt a legnépszerűbb rész a csatorna volt, aminek elsődleges célja a víztisztitás folyamatának ábrázolása, de kiskomám leginkább mászókának használta, és ki meg bemászott. Legalább ötvenszer.
Mivel szép idő volt, a teraszon ettünk és mulattunk egy jót. A terasz stílusosan a tengerre nézett, így közben számba vettük a Djurgardenre érkező hajókat is.
Zacco épp Zsuzsi sms-ét olvassa és válaszolja meg.
...aztán apával.
Legutóbb zuhogó esőben jártunk a Gamla Stanban, nem volt kedvünk igazán szétnézni, holott a régi házak aljában kincses boltok bújnak meg, mindenféle izgalmas dologgal. Itt például egy dizájnbolt, vagy micsoda kirakata.
