2009.03.06. 23:23 | Lucilla | komment

Pakkot kaptunk ...

Pakkot bizony, Ákos igen nagy örömére, a Mamáék csomagban küldték el a névnapi ajándékát. Noha eléggé szeles, hűvös napunk volt, ráadásul elég késő volt, mert az iskolával kirándulni voltak, azonnal el kellett menni a bedobott cetlivel a sarki közértbe, ahol a postai csomagok átvehetők.

Gyors vetkőzés után neki is esett a csomagolásnak, és amikor meglátta a két bionicle-s dobozt, onnantól kezdve Elájulok!- szólamokkal rohangált körbe a lakásban, és persze azonnal össze is szerelte a robotokat.

A csomag rejtett meglepetést Áronnak is ...

Ez a nap meglehetősen jól sikerült Ákosnak, még a csomag megérkezése előtt is igen izgalmas dolgok történtek. Az iskolával ugyanis kirándulni voltak egy közeli szállodába. A hónap témája  az iskolában a víz, és a szállodának saját víztisztító berendezése van. A vízzel kapcsolatos környezetvédelmi és környezetismereti bemutató után a gyerekek megkóstolták a tisztított vizet. A programot egy fagylaltozással tették felejthetetlenné a gyerekeknek. Ajándékot is kaptak, az első képen látható malacálarc a szálloda ajándéka volt.

2009.03.02. 22:06 | Lucilla | komment

Ismét mozgalmas hétvége áll a hátunk mögött.

Pénteken volt Ákos névnapja. Ezzel kapcsolatban már hetek óta ment a könyörgés, hogy ő választhassa ki az ajándékát, ne én lepjem meg, úgyhogy csütörtökön elzarándokoltunk a belvárosba, a játékboltba és együtt megvettük az ajándékát. Nem vagyok ennek a megoldásnak híve, jobb lenne, ha a meglepetés jelleg lenne a meghatározó az ajándékban, de most az egyszer belementem, legyen ilyen is. Aztán pénteken - a mosás miatt meglehetősen hektikus viszonyok között - sort kerítettünk a köszöntésre is, palacsintázás formájában.

A péntek további híre, hogy megszületett Ákos és Áron első unokatestvére. Ákost a hír némileg felcsigázta, jött is a kérdés, hogy anya, te már nem szülsz több kisbabát? Mondtam neki, hogy ennek eldöntése befolyásomon kívül esik, és próbáltam kideríteni, hogy miért is szeretné? Közölte, hogy milyen jó lenne két kisbabával játszani. (Mondjuk, ha ma merült volna fel a téma, valószínűleg másként nyilatkozott volna, Áron akkorát harapott a combjába, hogy elsírta magát kiskomám. Áron mostanában mindenbe beleharap amúgy, ami nem étel ...)

Szombaton Ákos barátnőit láttuk vendégül, akik közül a középső némi pironkodások közepette elárulta, hogy ő bizony Ákosba szerelmes. A mulatság jól sikerült, a lányokat alig bírta anyukájuk hazavinni.

Vasárnap pedig jelmezbálra voltunk hivatalosak a magyar játszóházba, noha valójában már vége a farsangi időszaknak. Ákost hetek óta nem bírtuk vasárnap kirobbantani a játékai közül, hogy elmenjünk a játszóházba, de amikor meghallotta a jelmezbál hírét, azonnal belelkesedett. Rögtön tervezni kezdte, hogy mibe is fog öltözni, felmerült természetesen a pókember, meg dártvéder is, de mivel nincs itt a varrógépem, továbbá a kellék beszerzőhelyek sincsenek felderítve, az idő is meglehetősen rövid volt, kénytelenek voltunk hozott anyagból gazdálkodni. Így végül Ákos sárkánynak öltözött, tűzokádó sárkánynak. 

(A kezében látható a kiválaszott névnapi ajándéka, azóta Stan Glatorián hű társunk, mindenhová velünk jön.)

 

Áron végül édes kisbabának öltözött és jól mulatott a magyarosan feldíszített teremben.

És végül egy kép az egymást hőn szerető testvérpárról, amint a konyhában parádéznak.Ákos imádja így hurcibálni az öccsét, aki pedig kis majomként kapaszkodik a bátyusba.

(Ákos orrával semmi baj, csak valamiért ma ragaszkodott a szigetelőszalag dekorációhoz.)

süti beállítások módosítása