2004.09.26. 20:13 | Lucilla | komment

Nos, aki sztahanovista, az sztahanovista. Egy ilyen hét után, mint ami mögöttem áll, egy normáls munkaerő a következő hetet betegség okán otthon tölti. Engem azonban más fából faragtak. Én péntek éjjel betegszem meg, szombaton haldoklom, vasárnapra jobban leszek, hétfőn munkaképesen munkába állok.

A péntek éjszakát ellenségeimnek sem kívánom, gyomorrontás, vírus, ki tudja, talán nem is érdekes, lényeg a lényeg, kegyetlenül rosszul voltam. A szombatot viszont általudtam, ami a restanciámat tekintve igen csak kellett. A gyomrom viszont még nem a régi...

Anyuék nálunk töltötték a hétvégét, ami most különösen jól jött. A tegnapi agóniám közepette megnyugtató volt az a tudat, hogy Ákos jó kézben van és még jól is szórakozik. Egerben voltak meglátogatni a nagynénémet. Ma pedig egész délelőtt az öcsémék házának játszóterén homokozott.

2004.09.24. 17:52 | Lucilla | komment

Az elmúlt két éjszaka Ákos nagyon jól aludt, és ennek köszönhetően mi is.

Tegnap végülis bementem dolgozni. Zacco reggel kinézett az ablakon, zuhogott az eső, olyan igazi késő őszi reggel volt. Erre ő: ma te mész dolgozni, én ilyen időben nem megyek ki! Nos, a döntés nagyjából ennyi volt.

Ákos itthon nagyon jól érezte magát, és mivel nem volt teljesen jól, Mikismókus nézés volt jó sok, persze körtével:

Mikor beértem, rögtön kiderült, hogy az eső valójában égi jel, mert hogy 10-kor már értekezet, a CKI kötekszik. Így hát sikerült jól belezuhanni már reggel a közepébe. És hát, jó lenne, ha pénteken is tudnék jönni, mert hát fennforgás lesz. Erre ma szépen 2 után kisétáltam az épületből.

Ákoshoz olyan korán odaértem, hogy még épp csak keltek, így az uzsonnázást meg kellett várnom, mert olyan nincs, hogy ő eljöjjön kaja előtt. Aztán szépen elmentünk vásárolni. Ákos olyan kedves és nyugodt volt, hogy komolyan aggódom, nem bújkál benne valami kórság, mert végig ült a kocsiban, ami nem épp jellemző rá. Bár azt kell mondjam, nagyon jót tett neki az itthonlép apával, anyával. Láthatóan jobb a kedve. Hogy ez a mi érdemünk, vagy az elmúlt fogfájás, vagy hogy 2 napig pihengetett ő is (nem voltunk kinn, csak orvosnál). Vagy csak az időjárás van rá ilyen hatással...Nem tudom, és most talán annyira nem is számít. Most épp Halász Jutkát hallgat és közben kipakolta a hangszerkészletet (mindenféle ütős hangszerek), és próbálkozik követni a ritmust.

2004.09.22. 21:23 | Lucilla | komment

A mai napot itthon töltöttük.

Már a negyedig őrjöngő éjszaka után ma hőemelkedéssel ébredt Ákos, ráadásul éjjel hányt is egyet, szóval meggyőződésem volt, hogy a nátha átfordult torokgyulladásba, de Sándor doktor megcáfolta elméletemet, szerinte a foga. Amiben nagy igazság lehet, Ákos éjszakánként nagyon-nagyon panaszkodik a fogára/szájára. Mondjuk azt nem hagyja, hogy dentinox-szal bekenjem.

Az éjszaka amúgy nagyon nehézre és hisztisre sikerült, mert miután túljutott a fájaszám krízisen, elkezdett mulatni az ágyban, és ezt mi nehezményeztük hajnali 2 órakor.
Bevittem az ágyába, de ott meg csak sírt, és sírt, és semmi nem használt. Aztán körülbelül egy óra múlva elaludt (addig persze sok-sok csitítási kísérlet fulladt kudarcba). Reggel persze álmosan ébredt, és mivel hőemelkedése is volt, hát abban maradtunk, hogy itthon töltjük a mai napot, különösen, mert szerda lévén kormányülés, tehát a munka nem olyan sok. 

Ha nem lettem volna a végkimerülés határán, tulajdonképp nagyon jó napunk lett volna. Ákos szerencsére egyáltalán nem volt nyűgös, kifejezetten jól kommunikáltunk, egész jól evett, aludt, és jókat játszott. Csak én tengtem-lengtem a túlélésre játszva. Délután sikerült egy fél órát aludnom, ez arra volt elég, hogy még most is nyitva bírom tartani a szemem.

Kíváncsi vagyok, a holnappal mi lesz.

süti beállítások módosítása