És igen, megérkezett, üdén, frissen és csacsogósan. Már a vonatablakból magyarázta, hogy az ott, a szemközti vágányon, az bizony egy tüsszenős (sic!) vonat, figyeljem csak meg, hogy tüsszen! Az arcán persze elterült egy mosoly, amint konstatálta, hogy apa és anya fogadóbizottságként felsorakozott, de aztán folytatta kiselőadását a vonatok mibenlétéről kitartóan. Ebből csak azzal lehetett kizökkenteni, hogy felajánlottuk neki, hogy a jó időre való tekintettel útba ejtjük a gellérthegyi alagutas csúszdát.
Aztán hazafele még megtekintettük az új játszóteret, amit itt a szomszédságban épül, és hát nagyon biztató a dolog, alig várjuk, hogy végre átadják....
