A mai napunk is igencsak jó volt. Ma is tettünk egy kísérletet szandálvásárlásra, ismét sikertelenül, de kit érdekel, amikor minden időjósi beijesztés ellenére nagyon-nagyon tavasz volt. Így hát a sikertelen shopping-túra után kivonultunk a vadiúj játszótérre és ott töltöttük a délutánt. Még apa is csatlakozott hozzánk, volt nagy öröm...
A mai napon a játszótér kettes számú blokkja került górcső alá, és meg kell, hogy mondjam, kitűnően vizsgázott ez a részleg is. Télen, amikor a munkállatok kezdődtek, nem hittünk benne, hogy valóban használható játszótér fog épülni, korábban láttunk elég rossz példát. Nem mondom, itt is követtek el hibákat, hiszen miért is van egy darab palántás-virágos földdarab két játszótérfél között, melyik két-három-négyéves fog kerülőúton szaladgálni, és vajon mikor unják meg a szülők a fegyelmezést, mert elkerítve nincs. De ennyi még belefér. Mindenesetre az is nyilvánvaló, hogy hihetetlen igény volt erre a játszóra, mindennap zsúfolásig tele van.
Ákos újabb figurákat is kipróbált a csúszdán...
....végigmászott az összes mászható részen....
Majd a más ügyességet megmozgató játékok felé vette az irányt. Ezt a játékot amúgy Stockholmban láttam először, akkor Ákos még a részek görgetésében lelte örömét, most viszont már ki is rakta a kirakót (pedig nem könnyű). Ilyen a jó játék, minden korosztálynak tud élményt nyújtani. Na nem mondom, hogy nincs inkompatibilitás a "generációk" között, Ákos már éppen kirakott egy képet (összesen háromfélét lehet), amikor egy totyogó kétéves odacsattogott és elkezdte tekergetni az elemeket.... Ugyanitt történt, hogy egy szintén kétéves azzal lepte meg Ákost, hogy miközben ő a kép kirakásával volt elfoglalva, a hátára lapátolt egy adag homokot. Láttam Ákos arcán, hogy elfutotta a méreg, hátra fordult, és igen méltatlankodó hangon közölte a tipegővel: ZZZZaccomer Ákos vaggggyok! Meg kell mondjam, ez hatott, a kiskrampó nem próbálkozott újabb adag homokkal...azért meg kellett tudnia, kivel van dolga.
És még egy jópofa játék, olyan mint azok a régi játékok, amiben a bohócok szeme helyén lukak voltak, és azokba kellett beleegyensúlyozni a fémgolyócskákat, na ez olyan, csak nagyobban, két karral kell billegtetni egy tányért, amin a golyók futnak. Nos, itt még van mit fejlődni, még nekem sem sikerült egy golyót sem célba juttatni.
Miután jól kijátszottuk magunkat, hazamentünk, és befaltuk apa kiváló pizzáját. Előtte azért volt némi vitánk Ákossal, aki szerint nem kell fürödni homokos-koszosan, de végülis némi rábeszélés után belemászott a kádban. Most pedig az igazak álmát alussza kockásfülűnyúl-jelmezben. Milyen jó is a tavasz, és milyen jó is egy négyéves a családban.
