2008.03.02. 21:50 | Lucilla | komment

Mozgalmas hétvégénk volt, nem panaszkodhatunk unalomra, a legkevésbé sem. Szombaton például - egyebek között - megejtettünk egy babamozit. Most, hogy már szinte minden nagy név a szakmában látta bébinket UH-n, éppen ideje volt, hogy a nagynevű Győrfi is vessen rá néhány pillantást. A praxis megközelítése sokkal kalandosabbra sikerült, mint amire fel voltunk készülve. Éppen átjárást kerestünk a Bartókon, amikor nyakunkba zúdult az eső, így - a gyér forgalomra is tekintettel - úgy döntöttünk, hogy futás toronyiránt. Az utca közepén már a hurrikán is elkapott bennünket, bemenekültünk egy kapualjba, ami két házra volt úicélunktól. Ezalatt a kb. 80 méter alatt, amit két részletben tettünk meg, bőrig áztunk mind a hárman, és búcsút vettünk az egyik esernyőtől is, ami atomjaira hullott szét. A következő kapualjig emberfeletti küzdelemmel jutottunk el a jégesővel bővült orkánban, szerencsére ott egy kozmetika dolgozói látván szerencsétlenségünket, gyorsan berángattak bennünket és törölközőt adtak, hogy kicsit rendbe hozzunk magunkat. Aztán csendesedni látszott a vihar, az időpontunk meg közeledett, így nekiveselkedtünk az utolsó szakasznak, de ez nem volt bölcs dolog, mert a vihar csak lélegzetet vett és ott folytatta, ahol abbahagyta...Végülis megérkeztünk, ám olyan vizesek voltunk, hogy eléggé kínosan éreztem magam a rendelőben, ugyanis mindhármunkból folyamatosan folyt a víz kedélyes tócsákba... A rendelő személyzete persze nem jött zavarba, gyorsan rá is tértünk a lényegre.

Áronbaba 1849 grammosnak bizonyult, néhány nappal a terhesség tényleges kora előtt jár (ez nagyon megnyugtató, hiszen korábban mindig kisebb volt) és Györfi szerint mindene a helyén van és működik, ahogy kell.

Itt egy kép kicsi zsemleképű babánkról, aki a vizsgálat teljes ideje alatt kedvesen szundikált, a köldökzsinórral a vállán.

 

Ma pedig korcsolyával kezdtünk, ahogy az már mostanában vasárnaponként dukál. Ákos bemutatta, hogy a koszorút már minden irányban tudja. Kiskomám eszeveszett gyorsasággal mozog a jégen, persze esik is jócskán, de minden figurát meg tud csinálni, amit gyakorolnak.

Délután pedig mozival ütöttük el az időt, már régóta tervezgettük, hogy kipróbáljuk a 3d-s mozit, úgyhogy ma megnéztünk a Nagy mélység titkai c. örökbecsűt. Ákosnak nagyon tetszett a dolog, bár a legnagyobb hatással a film előtt levetített kólareklám volt rá, este a kádban üdítőautómatásat játszott...A film után pedig muszáj volt egy családi kiszerelésű haagen dazs-t beszerezni, amit Ákos és apa igen gyors ütemben fogyasztott el.

süti beállítások módosítása