Sort kerítettünk Áron első hajvágására minap, hiszen már egyes tincsek a szemébe lógtak ... Ilyen volt ...
... ilyen lett.
Hát, nem mondom, hogy könnyű szívvel egyeztem bele a borbélykodásba, hiszen ezek a hajszálak már születésekor is Áron fején voltak és én borzasan is imádtam kiskomámat, de tényleg elég hosszú volt a haja itt-ott, máshol pedig alig fél centis. A hajvágás amúgy nem volt egy vidám menet, Áron elég sokat sipákolt, pedig minden eszközzel igyekeztünk elterelni a figyelmét a műveletről, nem sok sikerrel. Most viszont ismét látszik kiskomám forgója, aminek születésétől fogva szerelmesei vagyunk.
