Írok, mert már nagyon muszáj, de valójában meglehetősen unalmas napokat élünk mostanság, annak ellenére, hogy eléggé sok minden történik.
Na, ez némi ellentmondás, de arról van szó, hogy a heti rutinunk mostanra eléggé feszes lett, hétfőn és szerdán Zacco, kedden és csütörtökön én járok svédórára, így ezeket az estéket az otthon maradó fél egyedül menedzseli a két gyerekkel, ami nem mindig fáklyás menet, de szerencsére azért menni szokott. Hétfőnként én még viszem Ákost hokiedzésre, sőt, mostanában a szombati edzést is én vállaltam be, kellett pár hét, mire rájöttem, hogy - mivel szombatonként apa is itthon van, ezért - Áront nem visszük, így nekem ez másfél-két óra relax valójában. Pénteken úszunk (muhaha, legtöbbször csak tervezzük, most több hét kimaradt, a hányós fosós vírus és egyebek okán), szombaton még mosok, úgy 4-5 óra hosszúságban, vasárnap pedig gyakorlatilag év végéig be vagyunk táblázva vendégfogadás témakörben. Emellett ugye házi feladatok, sütés-főzés és egyéb háztartási tevékenységek színesítik mindennapjainkat.
Azért vannak izgalmak is, ittlétünk második parkolási büntetését sikerült a múlt héten begyűjteni és valójában egyik esetben sem blicceltünk. Még tavaly érkezésünk után kaptunk egy helyes sárga cetlit, ami meglehetősen nagy sokkot okozott számunkra, tekintve hogy olyan helyen álltunk, ahol ingyenes a parkolás. Mert nem volt ugyi p-skiva-nk, amit ki kellett volna tennünk az ablakba az érkezési időnkkel, nekünk persze fogalmunk sem volt arról, hogy ilyen egyáltalán létezik ezen a szép világon ... Múlt hétfőn pedig a szél lerepítette az ablakból a parkolójegyet az ülésre (valószínűleg, amikor a csomagtartóból szedtem ki a babakocsit), így hibába fizettem nem is keveset a parkolásért, még 400 koronát utalhattam a parkolótársaság számlájára, mert hát itt aztán semmi kifogást nem fogadnak el, ezekben a dolgokban eléggé vonalasak a svédek.
