lucilla viszontagságai

Ma hévonatoztunk. Azaz héveztünk. Mert épp a boráros fele jártunk, arról beszélgettünk, hogy nem, ott nem áll meg sem a piros, sem a sárga, de még a kék metró sem, ellenben ott van a hév végállomás. Több sem kellett kiskomámnak, rögvest bevasalta rajtam korábbi ígéretemet: annnnya!!! aaaazt mondtaaaad, hogy egyszeeeer, maaajd, egyszer felülünk a hévonatra, és akkor felülünk és hévonatozuuuuunk! Így hát, miután végeztünk az antikváriummal, szépen lecsattogtunk a térre és felszálltunk a csepeli hévre. Hihetetlen boldog volt kiskomám, pedig csak 3 megállót mentünk, visszafele pedig 2-t. Megállapította, hogy az ajtó azt mondja, hogy bíííí és hogy pssssziiiiii (hidraulikus ugyi). Na meg, hogy sárga a lámpa.

Aztán este közölte velem, hogy ő most egy fánk, méghozzá kenyeres fánk (neeem, neeem lekváros!). Akkor én most leeszem a fánkot a kenyér alól, közöltem, erre kacagva: neeem! egyed a kenyeret is, nagyon finom, mmmm!

Régóta tartozom azzal, hogy lejegyezzem Ákos busz tipológiáját, amit másfél évesen dolgozott ki, és azóta következetesen alkamaz, úgyhogy nálunk a különböző busztípusok hivatalos megnevezése az alábbiakban olvasható.

Traktorbusz

Kékbusz

Pilobusz

Ezek a típusok nem összekeverendőek, és bár például a 9-es vonalán jár kékbusz és pilobusz is, egyáltalán nem mindegy, hogy melyikre szállunk fel, olykor többet is ki kell várni, mire végre megjön az "igazi".

Nos, beérett a kemény munka, a T. Ház elfogadta a törvényjavaslatunkat, módosítás nélkül, nem is értem, minek kellett ez a hercehurca, igazából rögvest küldhettük volna a közlönyszerkesztőségbe a szöveget, hehe. Igaz, még az aláírás hiányzik róla...

Ákos egy édes. Apával tegnap megtanulták a Misi Mókusból, hogy: 

Gesztenye, tölgy, bükk, szil, gyertyán,

teritett asztal, mókuskám!

Úgyhogy ma ezt szavaltuk mindenfelé, a járókelők nem kis derültségére, ugyanis apával tegnap azon versengtek, hogy ki tudja gyorsabban mondani, és olyan édes kis mondatok kerekednek ki abból, ahogy kiskomám a fenti mondatot próbálja elhadarni...Ma amúgy nem tudom mi volt, de erősen olyan érzésem volt, hogy minden autós a 99-es busz vonalán próbált hazajutni, így hát a szokásos 9-10 perces menetidő bő fél óráig tartott, így sikerült zárás után beérnem az oviba, ahol nem fogadtak épp kitörő örömmel. Viszont a Vajda Péteren olyan lassan ment a kocsisor, hogy Ákossal már beálltunk a buszmegállóba, amikor a buszom, amiről egy bő 10 perce ugrottam le az előző megállóban, épp becsorgott elénk....Ákos persze szokás szerint ragaszkodott ahhoz, hogy felszálljunk a traktorbuszra, de miután még fél óra múlva sem jött, ellenben a másik irányban 6 busz volt beszorítva csak a Vajdán, maga vetette fel, hogy akkor menjünk gyalog. És szépen dalolászva hazabattyogtunk.

A mai nap jó híre, hogy megérkezett a nyelvvizsgabizonyítványom, igaz, semmi konkrét adat nincs rajta az egyes részeredeménykeről, de lényeg, hogy megvan. Tekintettel a vizsgázás zaklatott körülményeire, kifejezetten odavagyok magamtól, hogy csont nélkül meglett.

Ma amúgy remek esténk volt, vacsora a mekiben, aztán pedig mozi. Persze közel nincs olyan jó, mint a Kör, de így péntek estére nagyon jó volt. Levezetésnek pedig pár rész a South Parkból.

Hát megvolt a szüret, jól elfáradtunk, de szerencsére a dolog jobban sikerült, mint vártam, mert az idő fantasztikus volt, így a megfagyok szüreti fíling elmaradt...A szőlőtermés elég gyér volt, mennyiségre és minőségre is, így hamar végeztünk, még egy almafát is megkopasztottunk Zaccoval. Jó is lesz végre almás sütiket enni.

A munka nem kis részben azért haladt olyan jól, mert Ákos is besegített, hordta a vödröket a hegyre fel:

...és szedte a szőlőt is.

Aztán vasárnap más mulatság is akadt, nagypapa elérkezettnek látta az időt, hogy kis ezermesterkémet a szög beverésének és kihúzásának művészetébe bevezesse. Elmondom, hogy kiskomám egyszer sem csapott az ujjára, pedig az összes szöget saját kezűleg verte be. Azért koncentrált is rendesen.

Aztán, amikor már a kellő mennyiségű szög a fadarabban volt, jól megfogta a fogóval....

...és megvan! Kihúztam!

Tartozom egy képpel ilyen volt, ilyen lett kategóriában.

A konyha ilyen volt....

....ilyen lett.

"Ma úgy ettem, mint egy disznó! Mint egy disznóóóóó!"- harsogta ma egész nap kiskomám, rávilágítva arra, hogy miért is volt rajta más trikó, mint amiben vittem.

Jövő héttől beindul az élet, két helyszínen is úszni fog Ákos: mennek az ovival kedden, apával pedig csütörtökön. Lassan lesznek foglalkozások is. A héten a Füvészkertben voltak, amikor kérdeztem, hogy mit látott, rávágta, hogy semmit! Tényleg?- kérdeztem én. Jaaaa, kacsákat azt láttunk! És mit csináltak a kacsák? Úsztak, íííígy, ííííígy...mutatja karjával, sőt egész felsőtestével, hogyan úsztak a kacsák a vizen.